Gyakran parázs vitákat eredményez, a szakmán belül és kívül is, hogy szükség van-e kötelező vizsgára a DJ-k számára, hogy kell-e bármilyen módon szabályozni a tevékenységüket, illetve az egész zenés-táncos szórakoztatást. Teljesen eszement módon, meggondolatlanul, zsigerből szoktak többen is kiabálni mindenféle közhelyeket, hogy demokráciában, szabad piacgazdaságban nem lehet szabályozni a szakmát, a szórakoztatást, stb. Teljes nonszensz: a különböző szakmákat és gazdasági tevékenységeket egyaránt szabályozzák a világ minden országában. Sokszor épp a szakma legfőbb érdeke a szabályozás, hiszen ha nincs semmilyen korlátozás arra vonatkozóan, hogy ki és milyen feltételekkel végezheti az adott tevékenységet, akkor annak nincs igazi értéke a piacon sem; a munkavállalók teljesen ki vannak szolgáltatva, és a „kontárok” folyamatosan törik lefelé az árakat. Egyértelmű példa a közelmúltból a taxis rendelet: korábban túl sok taxis volt Budapesten, a végtelen árversenyben ésszerűtlenül alacsony tarifákkal, minimális pénzt kerestek a sofőrök. Miután számos korlátozást és előírást vezettek be, és hatósági áras lett a személyfuvarozás, a taxisok tisztességesen keresnek. Ezzel szemben a diszkósok jövedelmi viszonyai a kötelező vizsga 2006-os eltörlése óta csak romlottak, és erre sokan rájöttek már azok közül is, akik korábban a vizsga eltörlése mellett álltak ki. Belátták, hogy ez nem valamilyen megfoghatatlan, elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati: aki dolgozik, szeretne pénzt keresni, de a diszkózással ezt ma nem nagyon lehet, mert mindenki DJ-nek képzeli magát, és bárhol, bármikor, bármennyiért vállal egy bulit, csak hogy ő lehessen a pultban.

Természetesen a másik oldalon fontos, hogy ne legyen egy rossz, értelmetlen vizsga, amely előjogokat biztosít egyébként nem tehetséges DJ-knek is, és így érdemtelenül tudnak ragaszkodni bizonyos pozíciókhoz. Óriási tévedés, hogy a DJ Szövetség egy ilyen vizsgát szeretne visszaállítani. A helyes az, ha mindenki számára vannak alapvető előírások, amelyeknek meg kell felelni, de bárkinek legyen lehetősége ezeket teljesíteni, és utána valóban a tehetség, a szorgalom, és a kereslet-kínálat egészséges egyensúlya, a piac, és maga a közönség döntse el, hogy ki a legjobb. Ezt a helyzetet leginkább épp egy jó szabályozás tudja megteremteni.

Tekintsük át azokat a leggyakrabban hallott (általában nem túl okos és átgondolt) érveket, amelyeket a szabályozás ellenzőitől szoktunk hallani.